Subalyuk Múzeum

Állandó kiállítás:

A múzeum bejárata stílszerűen a Subalyuk-barlang bejáratát és a múzeum "logó"-ját jelképezi. Itt fogadja Borsos István szobrászművész domborműve a Neander-völgyi ősember leleteit megtekinteni vágyó látogatókat. A barlang nevét az egykori barlanglakó Suba Lukács betyárról kapta.

Az állandó kiállításon megismerhetjük a feltárás körülményeit, az itt talált kőeszközök s az emberi csontok I. számú másolatait, melyek korábban a Természettudományi Múzeumban voltak kiállítva. E leletek nemzetközi jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy amikor a francia régészek megtudták, hogy a Suba-lyuk települése, Cserépfalu múzeumot kíván berendezni a barlangról s az abban talált leletekről, a féltve őrzött és bemutatott I. számú másolatokat településünknek ajándékozták; tudtunkkal a II. számú másolatok még nem készültek el a Természettudományi Múzeum számára, így ezek a világhírű leletek csak itt, a mi Múzeumunkban láthatók.

Papp Ildikó, a Természettudományi Múzeum Embertani Tárának Igazgatója így írt vendégkönyvünkbe: "Szívből örülök, hogy Dr. Mario Check (Muzé Párizs) másolatát a francia kolléga és a TM nevében átadhattam a cserépfalui Suba-lyuk Múzeumnak. Számos antropológus kolléga kizárólag az Önök Subalyuki leletegyüttese miatt érkezik Magyarországra. Sokan csak a Subalyuki leleltekről tudják, hogy Magyarország létezik."

A subalyuki ősember élete, leletanyaga

Az első helyiségben - ahol egyébként a falu varrónői, fafaragói munkáiból és az információs anyagokból lehet vásárolni - Demjén István helyi festőművész alkotása ábrázolja, hogyan is nézett ki a Neander-völgyi ősember.

A második helység első részében olvasható a Subalyuk régészeti jelentőségének leírása. Ugyanis a 30-70.000 évvel ezelőtt, a felső pleisztocén korban élt Neander-völgyi ősember legjelentősebb leleteit itt tárták fel 1932-ben Dancza János felfedező és Kadic Ottokár vezetésével. A fénymásolatokon a feltárás mozzanatai láthatók, egy másik tábla pedig a talált leletek pontos helyét szemlélteti. Fotókon látható a barlang megközelítése, olvasható egy interjú Dancza Jánossal, és megtekinthető a felfedező korabeli sítalpfája is. A barlang és a leletek jelentőségét bizonyítja, hogy a helyet 1948-ig Mussolini-barlangnak nevezték.

A kiállítás második részben láthatjuk a megtalált kőeszközök fotómásolatait, a Neander-völgy rekonstruált ábrázolását, valamint betekintést nyerhetünk a kor állatvilágába s a kőszáli kecske vadászatának rejtelmeibe. A vitrinben elhelyezett kőeszköz másolatok érdekessége, hogy a baloldali kőeszközök az alsóbb rétegekből kerültek ki, ennek ellenére ezek pattintása, megmunkálása az igényesebb: ezek az ún. Moustiéri kultúra gyümölcsei. A vitrin mellett egy igazi, őskori "bunkót" is láthatunk, melyet a Suba-lyuk tetején találtuk.

A kiállítás harmadik részében a leletanyag fotómásolatait és a hajdani temetkezési szokásokat ismerhetjük meg táblák segítségével. A lényeg pedig az üvegvitrinben látható: a női állkapocs, keresztcsont, térdkalács, csigolyadarabok, a 3-7 éves gyermekkoponya és állkapocs I. számú másolatai - melyek a Természettudományi Múzeumban voltak kiállítva. Ezek a világhírű leletek francia régészek adományaként kerültek hozzánk, és csak itt, a mi Múzeumunkban láthatók.

A kiállításon megtekinthető a Neandervölgyi-gyermek gipszmásolata is, melyet a leletanyag alapján G. Skultéty svájci antropológus készített.

Bízunk abban, hogy az Ön tetszését is elnyeri a Neander-völgyi ember leleteinek megtekintése, és hogy Cserépfalu múzeumaival, egyéb látnivalóival és szálláshelyeivel hozzá segítjük Önt a kellemes pihenéshez.

Forrás: www.museum.hu oldal

Felnőtt belépő : 200 Ft
Gyermek belépő: 100 Ft
Nyugdíjas belépő: 100 Ft

Ingyenes belépés: 7 éven aluliaknak

Tárlatvezetés: magyar nyelven
(lengyel és német írásos vezető)